Egy csepp Szicília...- Un assaggio di Sicilia

Egy csepp Szicília...- Un assaggio di Sicilia

Ott hagytuk abba, hogy éhesen kóvályogva jártuk az éttermeket. Na jó, ez egy kicsit túlzás, de tény, hogy már kezdtünk éhesek lenni. Eszünkbe jutott, hogy van egy étterem, ahová már régen szerettünk volna elmenni és a közelben van. Ahogy leparkoltunk, azonnal felfedezték a srácok a játszóteret, én pedig bementem megkérdezni, hogy nyitva van-e a konyhájuk. Időközben két kutya is előkerült, akik óvatosan, de tudtunkra adták, hogy ha kell megvédik a portát (ha nem megyünk közelebb 100 méternél), majd egy kis simogatásért megengedték a belépést.

Belépve egy hatalmas helységbe léptünk, mely ízlésesen van berendezve. A háziasszonyok egyike elmondta, milyen lehetőségeink vannak. Pár mondat után kiderült, hogy szicíliaiak mindketten és ezáltal többek között szicíliai fogásokat is felszolgálnak. Először is kaptunk csicseriborsó lisztből készült lapocskákat, ami a háziasszony szerint minden gyerek kedvence. És valóban, a válogatós kisebb fiúnk két pofára ette. Ezek után caponata-t kóstolhattunk, különböző finom tésztákat, a pizzafüggő kisfiunk a szokásos pizza margheritáját kérte (melynek nagy részét a bőséges előétel ellenére megette). Házi bor, álomfinom csokoládés kis torta (tudod, amelyikbe ha beleszúrod a villát, kifolyik a tömény csoki, és az íze... hmmmmm), és az elmaradhatatlan cannolo siciliano.

De a lényeg, hogy kiderült, főzőtanfolyamokat tartanak, ahol mind az olasz konyhába, mind a szicíliai konyhába bepillantást lehet nyerni.

A tanfolyam napi két órát vesz igénybe (tolmácsolást tudunk vállalni), ahol elsajátíthatók az olasz és a szicíliai konyha fogásai, plusz még műhelytitkokba is beleshettek. A fennmaradó idő tartalmas eltöltésére is adnak tippeket. Mivel Lazio és Umbria határán található a hely, rengeteg látnivalóval kecseget, Róma kb. egy-másfél órányira (forgalomtól függően), Firenze kétórányira, Perugia, Assisi, Gubbio, Viterbo, Tarquinia és a tengerpart rövid időn belül elérhető.

KÜLÖNLEGES AJÁNLAT- 3 nap szállással, 3 x 2 óra főzőtanfolyammal! Részletekért írj a stekri@t-online.hu vagy az olasztanar@gmail.com címre!

 

 

Ha nem vonz a konyhaművészet, de egy igényes, szépen kialakított helyen keresel szállást, ahol nyugodtan pihenhetsz és közben jókat ehetsz és barangolhatsz a környéken, akár biciklivel is, szintén a fenti címre írhatsz, és segítünk!

A szobák 2, 3, 4 ágyasak, a képeken jól látható, hogy igényes kialakításúak. Mi is meggyőződhettünk erről, minden szobába betekintést nyertünk. A szobák egyébként női nevet kaptak. Légkondicionált, tágas szobák, internettel és hűtővel. Akár 6 főnek is tudnak (pótággyal) szállást biztosítani ugyanabban a szobában. 6 éves kor alatt a gyerek szállása ingyenes. Mozgássérülteket is tudnak fogadni, speciális szobában. Kisállatok szintén vihetők.

 Részletekért írj a stekri@t-online.hu vagy az olasztanar@gmail.com címre!

Dove regna l'acqua...-Ahol a víz az úr-Bagnaia és a Villa Lante

Ismét itt vagyunk, visszajöttünk Olaszországból és el is készült az első videoklip a kirándulásainkról, melyet itt találtok:  Bagnaia és a Villa Lante

Olaszországban a tavasz idén nem kényeztetett el minket, voltak naposabb és szelesebb, hidegebb napok (sőt, mivel Sipicciano magasan épült, ezért reggel még köd is volt !!!). Az egyik ilyen nap délutánján, mikor nem is tudtuk, merre induljunk, gondoltunk egyet és elmentünk a Viterbo mellett található Bagnaia városba. Annyit tudtunk egy szórólapról, hogy van ott egy szép park szökőkutakkal. Az az igazság, hogy a két örökmozgó, hemzsegő fiúnkat legjobban az ilyen szaladgálós, felmászós, vizezős helyek kötik le, melynek eredményeként farkasétvággyal esznek és édesen alszanak éjszaka. Egyébként is megviseli őket (és ezáltal minket is) az, hogy ott nincs tévé, nincs komputer (internet) és nincs kert, ezért minden napra szervezni kell nekik valami mozgásos programot. A városba érve viszonylag könnyen megközelíthető helyen lehet leparkolni és úgy döntöttünk, hogy először a várost nézzük meg. Kedves kisváros, kíváncsi gyerekekkel és a padon üldögélő öregekkel, tipikus, Tusciára (Tuscia- Lazio tartomány északi része) jellemző házakkal. 

Rövid séta után eljutottunk a Villa Lantéhoz (a XVI. században épült), mely már belépéskor kellemes csalódást okozott, hiszen csak 5 euró a belépő felnőtteknek és a gyerekek nem fizettek (a közeli Parco dei Mostri belépője igencsak húzós egy négytagú családnak-nézd meg az kapcsolódó videot Parco dei Mostri képek). A két épület (ezek közül az egyik látogatható) között található a francia kert (olaszul giardino all'italiana :-) ), mely gondosan nyírt formájával és labirintusra emlékeztető elrendezésével bújócskázásra csábít... de a szigorú őr leállította a két fiút időben. 

A hatalmas szökőkútban aranyhalak úszkálnak és vidám törpék fröcskölik a vizet (most éppen nem, de nyáron bizonyára bekapcsolják ezeket is). Ahogy a lépcsőn feljutottunk, újabb és újabb meglepetésben volt részünk. Minden szinten valami érdekes megoldást láthatunk a víz elvezetésére. Az egyik szinten félkörben mécses alakú kicsiny szökőkutak vannak. 

A következő szinten egy hatalmas kőasztal, melyen pikniket tartottak az ott lakók.

Még feljebb haladva egy olyan vízfolyás épült, mely egy nyakláncra emlékeztet és játékra csábít.

Egészen fent egy kis barlangot találunk fülkékkel és a sziklából előtörő apró vízesésekkel, melyet két oldalról két kicsi ház fog közre.

A kert és a szökőkutak megtekintése után a parkban lehet rohangálni, fára mászni vagy egyszerűen csak heverészni.

Az egész kert nyugalmat áraszt (persze ez azért is történhet, mert kevés látogató volt éppen), olyan mintha visszamennénk az időben, vagy egy mesebeli parkban sétálnánk.

Hazafelé megéheztünk és úgy gondoltuk az otthonunkhoz közeli városban, Graffignanoban vacsorázunk, az egyik kedvenc éttermünkben. Sajnos ők nem így gondolták, a válság itt is érezteti hatását, több vidéki étterem a heti egy pihenőnap mellett más napokon sem nyit ki :-(

Így továbbálltunk és egy olyan helyen álltunk meg, amelyre már régóta „szemet vetettünk”. Érdekes felfedezéseket tettünk és meglepetések vártak ránk... de ez már egy másik történet....

Altro che jacuzzi!- Mit nekünk jacuzzi!

Egy régi jó barátom mesélte, hogy felfedeztek egy nagyon jó kis helyet, egy természetes fürdőt. Bár nincs közel, de higgyük el, megéri. El is határoztuk, hogy mivel a júliusi idő nem kápráztatott el minket (25 fok, gyakori záporok, felhős ég), elmegyünk oda, amikor borús az idő és ezért a tengerpartra nem érdemes lemenni. Elindultunk hát az ismeretlen Saturniába. Az út meglehetősen hosszú és igen kanyargós volt (Viterbo felől érkeztünk).

Saturnia fürdőhely

Bár pontos leírásunk volt, nem volt könnyű megtalálni. Inkább érdemes megkérdezni, hogy merre menjünk. Nem tudtuk, hogy mire készüljünk, az elmondás alapján azt hittük, hogy egy kis eldugott fürdőhely, egy-két odatévedt emberrel. Ehelyett hatalmas tömeget találtunk (rengeteg külföldivel), már parkolóhelyet sem volt könnyű találni. Aki elmegy oda, ne számítson öltözőkre, wc-re, napozóágyakra. Nagyon nehezen találtunk helyet, ahová letehettük a táskákat, ruhákat, papucsokat. Gyerekeknek (akár felnőtteknek is) érdemes köves strandra használatos cipőt felvenni, mert a kövek vágnak. Szóval kicsit vadkemping feelingje van az egésznek (természetesen nincs belépő sem).

Házivideó Saturniáról

A szag a kénes fürdők szaga, mely később nehezen kimosható a fürdőruhákból. A víz kellemes meleg, jó el lehet benne lazulni. Láttunk néhány embert, akik az arcukra testükre kenték az agyagot (a videón látható a szürkés trutyi)...bár nem annyira előnyös megjelenés (enyhén fogalmazva), de bizonyára jót tesz. Ki kell szúrni egy kis teraszt és ott befészkelni magunkat vagy beállni az erős vízsugár alá, mely fáradt tagjainkat megdögönyözi. Sajnos a közeledő vihar elől, gyorsan kellett összekapnunk magunkat.
Hazafelé megálltunk még egy kedves kis városban, melyről szintén láthattok képeket a videóban.

Saturnia és Montemerano

Vissza a középkorba

Viterbo az a nagyobb város, ahová gyakran megyünk ügyes-bajos dolgainkat elintézni. Mivel kb. 30 per autóval és van minden, amire szükségünk van: mosoda, internetfeltöltés, autóbiztosítás, könyvesbolt, hipermarket, stb. Első élményünk a városról az volt, amikor a tűzoltókkal találkoztunk. A nagyobb fiam 3 éves korától több éven keresztül tűzoltó-mániában szenvedett. Minden a tűzoltókról szólt, esti meseként tűzoltókról szóló könyvet olvastunk, farsangon tűzoltó volt, stb.

Télen Montefiascone városában január 6-án a Befana tűzoltókkal együtt érkezett, meg lehetett nézni az autót, beszélgetni velük, stb. Matteo csillogó szemmel állt a tűzoltók mellett és kapott tűzoltós naptárat is. Az egyik tűzoltó mondta, hogy bátran bemehetünk a Viterbó-i kaszárnyába, megmutatnak mindent. Ezért elhatároztuk, hogy nyáron megnézzük a Viterbo-i tűzoltókat. Először nagyon visszafogottan fogadtak minket, de amikor látták, hogy a két gyerek mennyire érdeklődő, és Matteo mindennek tudja a nevét, hogy hány liter vizet tud tárolni, mire való, nagyon készségesen végigmutogattak neki mindent.

 Azóta már felfedeztük a város középkori részét is. Részletekben gazdag részek, kellemes barangolást és meglepetéseket nyújtó utcákat rejt a város ezen része.


A városról készített képeket itt láthatjátok:Viterbo képekben

Olasz nyelven a városról pedig itt olvashattok: Viterboról olaszul

Magyarul pedig itt: Viterboról magyarul